• images/Nezokepzo/Csongor_es_Tunde/uj_probafotok_Dohy_Balazs/CS_esT_slidealap.jpg

Archívum

Átrium NézőKépző: Szabó Borbála: Kerengők - Csongor, és Tünde (beavató színház)

Leírás

Az Átrium NézőKépző első beavató színházi előadása, mely teljes egészében a két felvonással először 2016 március 6-án, 19.00-tól látható.  Az előadást 15 éves kortól ajánljuk.

 

1. felvonás: Csongor (55')
2. felvontás: Tünde (55')


Csongor szorongó, önképzavaros fiatal, aki nem tudja megkülönböztetni a számítógépes játékok világát a valóságtól. Próbálja megtalálni a saját helyét, miközben anyja (Mirigy), legjobb barátja (Balga), a szórakozóhelyek, a lányok, a lehetséges életcélok, hivatások, a pozitív és negatív befolyásoló erők között vergődik az éjszakai Budapesten.

A beavató színházi előadás a diákokkal közösen értelmezi újra Vörösmarty Mihály darabját – milyen kilátásai vannak egy ma útnak induló fiatalnak? Az „aktualizálás" ellenére persze az örök dolgokról próbál szólni a mi Csongor és Tündénk is: az élet értelméről, a nőről, a férfiról és a szerelemről. 

 

Jelentkezés a NézőKépző programjaira közvetlenül ide kattintva!

Az előadáshoz elkészült oktatási segédanyag közvetlenül letölthető ide kattintva »»»

 

Írói koncepció:

Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéje a férfi útját meséli el: Csongor keresi az élet értelmét, rátalál a szerelemre, de elveszíti, majd újra vándorútra indul, hogy megkeresse. A nő, Tünde ebben a történetben csak a szerelem tárgya, a boldogság reménye: tünékeny, rebbenő, megfejthetetlen, tökéletes lény. Legalábbis annak látja őt a Férfi, aki önmagát keresi. Ezt a csodálatos (férfi által írt...!) költői művet olvasva mindig is motoszkált bennem a kérdés, hogy vajon mi a másik út, a nő útja? Mit keres, mit jelent számára a szerelem, a boldogság, az élet értelme? Vajon mást keresünk-e mi, mint ők?

Ha így nézem, a Csongor és Tünde valójában két különálló dráma, Csongor és Tünde két külön felvonás. A kettőt egymás után játssza a társulat: a férfi útját kiegészíti a nőé. Ami az első részből hiányzik, az benne van a másodikban. Ami hiányzik a férfiből, az ott van a nőben.

Közben persze a világ is megváltozott, az ember máshol keresi a boldogságot, mint Vörösmarty korában. Elképzeltem, hogy egy mai fiatal számára hogy nézne ki ez a tündérmese. Csongor szerintem egy magányos, kissé internetfüggő, a szobájába bezárkózó és virtuális életet élő kamaszfiú, aki nem mer, és nem is tud felnőni. Édesanyja, Mirigy sem segít sokat a felnőtté válásban. Az elvált anyuka rátelepszik a fiára, és mindent megtesz, hogy a két szerelmes ne találhasson egymásra. Tünde pedig egy virtuális tündér-szimulátorjáték szereplője – aki a kislánykorban, valamiféle lányuniverzumban éli életét –, ebből lép ki a szerelmet keresve és testesül meg a valóságban. Döntenie kell, hogy az örök életet vagy a földi létet és Csongort választja-e.

Az „aktualizálás", maira fordítás ellenére persze az örök dolgokról próbál szólni a mi Csongor és Tündénk is: az élet értelméről, a nőről, a férfiról és a szerelemről.

Rendezői koncepció:

Lehet-e egy ikonikus magyar drámát újraírni?
Tudja-e az új szöveg képviselni azt a szellemiséget, és azt a minőséget, ami Vörösmarty Mihály művében megtalálható?

2015. nyarán az Átriumban meghirdettünk egy nyári színházi tábort gimnazistáknak, ahol Szabó Borbála drámaíróval együtt azt kerestünk, mik a XXI. századi megfelelői az 1830-ban írt műnek?

- Mit jelent ma Tündérország?
- Milyen válaszutak elé állnak ma a fiatalok?
- Milyen egy – kicsit elveszett - mai fiatalember?
- Hogyan jelenhet meg ma a mű meghatározó struktúrája, a pokol, a föld, és a menny?
- Ki is valójában az Éj?

Kreatív, izgalmasan gondolkodó, elkötelezett gimnazistákat ismertünk meg, akik sokat segítettek nekünk abban, hogy megfelelő közegbe (értve mind a fizikait, mind a szellemit) helyezhessük a drámát. Olyan alkotások, és alkotók neve merült fel példaképp, mint a Mátrix, Katy Perry, Az alkonyat trilógia, a Polegreist, a Tesla, a Károlyi kert, a Feneketlen tó, a XX. századi gót stílus, a steampunk...

Elkészült a mű. Két egyfelvonásos. A Csongor. És a Tünde.

Egy videojátékfüggő fiú története, aki a környezete elől menekül egy virtuális világba, mely egyszer csak belép az életébe...

A kutatás még nem áll meg, hiszen a művet az Átrium NézőKépző részeként újabb gimnazisták csoportjai nézhetik meg, és mondhatják el a véleményüket. És ezen vélemények alapján finomított Kerengőt mutatja be az Átrium 2016. márciusában.

Egy igazi steampunk előadás lesz.

 

Történet

Az Átrium NézőKépző sorozat célja, hogy a történelemoktatáshoz kapcsolódóan a középiskolák 9-12. évfolyama alaposabban megismerkedhessen egy-egy művészeti ág és a történelem kapcsolatával egy-egy kiválasztott kapcsolódási ponton keresztül. A projekt fontos elemei a tanároknak szóló oktatási segédanyagok, melyek elősegítik a téma osztálytermi körülmények között történő kiscsoportos feldolgozását.

Az Átrium NézőKépző komplex oktatási program keretében a Kerengők – Csongor, és Tünde a Reformkor és színház (gimnázium 11. évfolyam) témakörével foglalkozik.

Részletek a teljes Átrium NézőKépző programról »»»

Az Átrium NézőKépző programjának kiemelt támogatója: Budapest Főváros Önkormányzata

Szereposztás

Csongor, egy srác, lehetnél te is Feczesin Kristóf
Balga, Csongor haverja Domokos Zsolt
Tünde, egy lány a másik világból Prohászka Fanni
Ilma, egy lány ebből a világból, Tünde barátnője Boros Anna
Mirigy, boszorkány, Csongor anyja Börcsök Enikő
Éj Venczel Vera
Kurrah Viktor Balázs
Berreh Végh Zsolt
Duzzogh, három lepukkant ötvenes fickó, Mirigy pasijai Kárpáti Pál
Kalmár Rózsa Krisztián
Fejedelem Horváth Szabolcs
Tudós, három vándor Borsányi Dániel
Ledér, Mirigy barátnőjének a lánya Piti Emőke

asszisztens Dohy Anna

rendező Magács László
Július 2017
H K Sz Cs P Szo V
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6