• images/Nagyvarad_Stabat_Mater/NTE_-_Stabat_Mater_Kraus_5_slidealap.jpg

Archívum

Stabat Mater | Rossini (táncoratórium)

Leírás

A Nagyvárad Táncegyüttes és a Közép-Európa Táncszínház előadása

A Stabat Mater az egyik legismertebb középkori ének, mely ránk maradt. Az eltelt századok során sokakat érintett meg ez a szöveg, melyben egy tizenharmadik században élt ferences szerzetes, Szűz Máriának a keresztfa mellett átélt fájdalmát fogalmazta meg. Ezek között az egyik legkiemelkedőbb alkotás Gionacchino Rossini négy szólistára, vegyeskarra és zenekarra írott műve, mely végleges formáját 1841-ben nyerte el. Az oratorikus mű most a Nagyvárad Táncegyüttes által táncban fogalmazódik újra.

A keresztény kultúrkör egyik legtöbb könnyel áztatott liturgiája a Stabat Mater dolorosa. Egy vers, amely a szeretett gyermek elvesztésének fájdalmát szemlélve egyben osztozni is kíván az átélt fájdalmakkal. - Osztozni fájdalomban, keserűségben és együtt érezni az elesettel. Úgy hiszem itt a 21. században ennél aktuálisabb üzenetet keresve sem találhatnánk.

Mindehhez G. Rossini muzsikája, amelyet Heinrich Heine szavai úgy jellemeznek, mint amikor "a végtelenség érzése körülöleli a mindenséget". Gazdag kultúrkör, éteri szavak, de mindez hogyan köthető a ma emberéhez, ahhoz az emberhez, akit körülölel a befektetés-tőke-profit újkori "szentháromsága"?

A Nagyvárad Táncegyüttes és a Közép-Európa Táncszínház közösen keresi meg e fenti kérdésre a választ. Történelmi határok, történelmi örökségek, kulturális örökségek és új utak, új találkozások keresésének összességéből formálódik az előadás - ezen újsütetű alkotói közösség egyöntetű válaszából, amelynek alapja a hit, a színház, a tánc és a humán értékek erejébe vetett hit. Hit az elszenvedett fájdalom feloldásában, a méltósággal viselt fájdalom feloldásában és nem utolsó sorban a tánc és a színház egyetemes erejében.

A közös gondolkodás és a közös erőforrásokhoz mérten egy nagyszabású előadás képei bontakoznak ki, amelyben a veszteség fájdalmának súlya alatt roskadozó ember makacsul igent mond az életre.

(Kun Attila)

Történet

A Stabat Mater az egyik legismertebb középkori ének, mely ránk maradt. Az oratorikus mű most a Nagyvárad Táncegyüttes és a Közép-Európa Táncszínház művészei által táncban fogalmazódik újra. Történelmi határok, történelmi örökségek, kulturális örökségek és új utak, új találkozások keresésének összességéből formálódik az előadás - ezen újsütetű alkotói közösség egyöntetű válaszából, amelynek alapja a hit, a színház, a tánc és a humán értékek erejébe vetett hit. Mindehhez járul hozzá G. Rossini muzsikája, amelyet Heinrich Heine szavai úgy jellemeznek, mint amikor "a végtelenség érzése körülöleli a mindenséget".

Az előadás létrejöttét, valamint körútját a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.

Az előadás bemutatója: 2016. április 16.

Az Átrium Film-Színházban az előadás budapesti bemutatója 2016. április 25-én valósul meg.

Szereposztás

Rendező-koreográfus: Kun Attila
Koreográfus asszisztens: Horváth Adrienn
Díszlet- és jelmez: Cristina Breteanu
Zeneszerző: Gioacchino Rossini
Dramaturg: Lőrincz Ágnes

Táncolják:
Brugós Sándor Csaba
Forgács-Popp Jácint
Forgács Zsombor
Györfi Csaba
Iván Enikő Kitty
Jakab Zsanett
Kacsó Bálint
Kerekes Dalma
Kovacs Péter
Pál Alíz
Rácz Lajos Levente
Schmidt Nándor Gyula
Szabó András
Szabó Enikő Ágnes
Szőcs Brigitta
Szőnyi József
Tímár Tímea

Hang: Szommer Lajos
Fény: Lázár Attila
Ügyelő: Nagy Gábor
Július 2017
H K Sz Cs P Szo V
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6